Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 



Erdélyi Kálmánné írása alapján

A Dráva együttes története - negyedik generáció
 
 
 
Esze Ernőné Romolicz Margit pedagógus kezdeményezésére kezdődött a Dráva együttes történetében a negyedik csapat összehívása 2006 őszénl hivatalos megalakulásuk 2007 tavaszán történt - ez év áprilisában már együtt mentek húsvéti kolot, népdalokat tanulni Romolicz Andrásné Garica nénihez. Itt találkoztak Traum Lénárd tanár úrral, aki szintén Dráva menti énekeket, szokásokat gyűjtött. Megismerkedésükből olyan szakmai és emberi kapcsolat született, hogy hamarosan Lénárd lett az együttes művészeti vezetője, akivel a csoport örök életre szóló barátságot kötött.  Ő akkor már nyolc éve tanította az általános iskolásokat is táncolni. Kiváló szakmai háttérrel rendelkezett, s jól ismerte a Dráva menti táncokat. Három hónap múlva a lakócsai búcsúban volt a csoport debütálása. Az iskolásokkal közös koreográfiával léptek fel, melynek címe: Lepi Ivo. Tótújfalun 2003-óta a Vunenas együttes folyamatosan működött. Margitka megkereste és meghívta őket, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Így az akkor öt tagot számláló Vunenas bővítette a lakócsaiak létszámát és Gadányi Pali bácsi dudajátékával szélesítette a repertoárt.
Az első közös fellépésünk 2007. július 29-én a tótújfalui búcsú volt, s az év végéig már 12 alkalommal léptek közönség elé. A tagok négy település lakosaiból kerültek ki: Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu. A társaság nagyon színes, egyéniségek és életkori megosztás szempontjából is: a 10 éves gyerektől egészen a 80 éves meglett férfiig állt össze az együttes, s olyanokká lettünk, mint egy nagy család. 2007 decemberében civil szervezetté alakultunk 18 fővel, hivatalos nevük:
Dráva Horvát Hagyományőrző Egyesület.
Rendszeressé váltak a próbák, melyet péntekenként tartottunk a lakócsai sport- és rendezvényteremben Esze Ernőné és Traum Lénárd vezetésével. Margitka a csoport életével kapcsolatos minden feladatot, örömöt, gondot a szívén viselt és teszi ezt ma is. A tánc mellett menedzseri posztot tölt be, ő a csapat lelke. Lénárd szakmai irányítást végzett.
 
 
Lénárd szakmai felkészültségének köszönhetően a próbáknak szigorú rendje volt. A feladatok, aktualitások megbeszélése, a ráhangolódás után következett a bemelegítés, majd a technikai gyakorlatok. Ezek nem lépéstanulásból álltak, hanem ritmusgyakorlatokból, mozdulatok, motívumok és motívumsorok megtanulásából. A cél az volt, hogy ráérezzünk a táncra. Lénárd a következőket vallja erről:
„Az általam képviselt módszer megértésre alapoz. A mozdulatok és dinamikájuk megtanulása után (lépés, ugrás, érintés, koppintás…) a motívumokat a táncos állítja össze saját maga. Így a motívum mindig stílusban marad, és ami a legfontosabb: magáé a táncosé, hiszen ő találja ki azt…….A lépéstechnika csak a tánc szempontjából fontos, egy kultúrcsoport életében másodlagos.” A próbák második felében koreográfiákat gyakoroltunk. Elődeinkkel ellentétben, mi kizárólag helyi táncokból felépített műsort adtunk és tesszük ezt ma is, hisz céljaink között is a helyi hagyományok őrzése az elsődleges. Együttesünknek több saját  koreográfia szerepel a repertoárjában, emellett Gadányi Pali bácsi duda blokkja a férfiak énekével kísérve, valamint az asszonyok dalai.
Koreográfiáink:
 
Máma megyek zabkaszálni….
Ez a magyarok és horvátok együttélését mutatja be a tánc nyelvén. A somogyi ugrós táncok – ide tartozik a krizanje is – tükrében tárja elénk a generációk egymásra gyakorolt hatását.
 
Emlékezés
Azoknak az idős asszonyoknak, férfiaknak állít emléket, akik Lénárd gyűjtéseiben adatközlők voltak, s ma már nem élnek.
Ezt a koreográfiát 2008-ban a Dráva együttesek találkozóján adtuk elő először, tisztelegve mindazon élők és holtak előtt, akik egykor a Dráva együttes valamely generációjában zenéltek, vagy táncoltak, felvállalva a hagyományok átörökítésének nemes feladatát.
 
 
Dráva menti lakodalmas
A lánybúcsúztatástól az esküvőt követő táncos mulatságig követhetjük végig a régi lakodalmi szokásokat. Azokat a dallamokat, szövegeket, táncokat hallja és látja a közönség, mely még a XX. század ötvenes éveiben is élő szokás volt Lakócsán az esküvő alkalmával. Pécsváradon ezzel neveztünk be minősítő versenyre, ahol „ megfelet” minősítést kaptunk.
 
 
Esőkérő
A pogány hagyományok továbbélése és a kereszténységgel való asszimilálódása jelenik meg, amikor is nagy szárazság idején a falusiak a Barára mentek imádkozni esőért. A szokásra a legöregebbek még emlékeznek. (bara, dodola, decko)
 
Sveta Obitelj traži smještaj u Podravini
A Vunenas kezdte, a Dráva folytatta annak hagyományát, hogy a falukarácsonyi műsorokon , valamint templomainkban magyar és horvát nyelvű dalcsokrot adunk elő.
Ez alkalomból készült el Traum Lénárd gyűjtése alapján a szentborbási pásztorjáték, melyet régen a falusi lányok fehérbe, angyalnak öltözve adtak elő karácsony szenteste, bekopogtatva minden házba.
Érdekessége, hogy a legtöbb pásztorjátékkal ellentétben ezt csak lányok játszották. Magyarországon kevés helyen őriznek ilyen szokást.
 Lányok és asszonyok népviseletbe öltözve adtuk elő az egykori betlehemest 2012 karácsonyán, környező településeinken.
Frankovics György lejegyezte és kiadta karácsonyi népszokásokat felvonultató gyűjteményében: Hrvatske bozicne dramske igre.
 
Lakócsai táncok
Ezt a koreográfiát Szávai József állította színpadra, szintén helyi táncokból válogatva.
 Készültek olyan színpadi előadások, ahol több hagyományőrző csoport együttesen mutatta be a Dráva mente tánc- és zenei kultúráját.
 
 
Dráva menti búcsú
2009-ben az Országos Horvát Nap alkalmából Velin Vesna, Traum Lénárd és Vízvári Zoltán megálmodtak egy olyan műsort, melyben a Dráva menti horvát nemzetiségi kultúrcsoportokat összefogva egy nagy közös koreográfiába állították színpadra a táncokat, énekeket. Ez a páratlan ötlet több szempontból is úttörőnek számított. Újdonság volt a nagy létszámú táncos a színpadon. Minden csoport saját blokkot adott, mégis egységet alkotott, összefogásra késztetett, s eszmei mondanivalót hordozott: a magyarországi horvátok egységére hívta fel a figyelmet.
A műsor résztvevői:
Podravina iz Barcsa
Korijeni zenski pjevacki zbor iz Martince
Kud Martinaca
Kud Drava iz Lukovisca,
Biseri Drave iz Starina
Orkestar Vizin iz Pecuha
 
„Veseli Podravci”
Legújabb, a barcsi Podravinaval közös produkció, drávamenti táncok egy csokorban.
 
A mögöttünk álló évek alatt rengeteg helyen felléptünk, s szinte mindenütt sikert arattunk. A közönséget minden esetben megragadják a gyönyörű, eredeti kézzel varrott népviseletek, a Drávamenti dalok, táncok hangulata, sokszínűsége, a fiatal fiúk virtuóz lakócsai csizmaverő táncai, Pali bácsi autentikus duda művészete, s a fiatal zenekar tehetsége.  2007-től napjainkig közel 160 fellépést tudhatunk magunk mögött.
 
·                 
A Dráva együttes 4. generációjának életében eltelt öt év. Mint egy igazi családban itt is voltak és vannak könnyebb, nehezebb időszakok, öröm és bánat, siker és kudarc egyaránt, de mindezek építik a közösséget. Az idő megmutatta számunkra, hogy képesek vagyunk újra és újra felállni, a magunk elé kitűzött célokat tűzön-vízen keresztülvinni. Ez nem más, mint az itt élt egykori ősök által ránk hagyományozott nemzeti örökség gyűjtése, tanulása, megőrzése és visszatanítása a jövő nemzedékének.
Ebben nagy segítségünkre van Gadányi Pali bácsi, tótújfalui dudás.
 
 
 
 
  

 

 

 

 

 

 


 

 
 

 


Statisztika

Online: 1
Összes: 82951
Hónap: 268
Nap: 16