Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IGAZGATÓK - RAVNATELJI

 

Kép

 

 

 1970-ig

VARGA GYULA

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 1970-1973

PETÉNYI ANTAL

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 1973-1977

GEOSITS ISTVÁN

 

 

 

 

 

 

Kép 

 

1977-1981

TUNYOGHY EMESE

 

 

 

 

 

 

 

Kép 

 

1981-1982

VUCSETÁNÉ BAKÓ ILONA

megbízott igazgató 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

1982-1989

GEOSITS ISTVÁN

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 1989-1991

BUNYEVÁCZ JÓZSEF

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

1991-1992

VUCSETÁNÉ BAKÓ ILONA

megbízott igazgató 

 

 

 

 

 

 

 

Kép 

 

1992-1996

ESZE ERNŐNÉ

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép 

 

1996-1998

BORS LÁSZLÓ

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

1998-2006

BUNYEVÁCZ JÓZSEF

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

2006-2008

KECSKÉSNÉ VARGA ELEONÓRA

 

2008 -

intézményegység - vezető

 

 

 

 

 

 

 

Kép  

 

 

RÜLL GYÖRGY

 

2008 - 2013

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-----------------------------------

 

 

 

 

 Kép  

 POPOVICS EMIL

tanító úr

Popovics Emil egy baranyai faluban, Olaszon született 1939-ben. Szülei Svegál Sarolta és Popovics Emil voltak. Az általános iskola első hét osztályát szülőfalujában járta, majd beíratták a pécsi horvát iskolába és a budapesti szerbhorvát tanítóképző gimnáziumba. Egy évig Bezenyén, egy Győr-Sopron megyei horvát faluban tanított, majd a katonáskodás évei után Szentborbáson kezdett dolgozni. A Dráva menti horvát tradíciók ápolása céljából kulturális együttest szervezett. Ő az első DRÁVA együttes megalapítója, vezetője és koreográfusa. Ez a legendás együttes belföldön és Jugoszláviában sokat turnézott. Emil bácsi később Tótújfalun tanított 1977-ig, majd Lakócsára került. Kulturális tevékenysége mellett pályája elején megszervezte a dolgozók iskoláját, ahol felnőtteket tanított. Egészen 2002-ig dolgozott intézményünkben, később már a nyugdíj mellett. Pályája során több elismerésben részesült. Az akkori Országos Délszláv Szövetség kitüntette kulturális munkájáért, és büszkélkedhet a „kiváló tanító” miniszteri oklevéllel is. 2008 novemberében a Somogy Megyei Horvát Önkormányzat díját vehette át munkássága elismeréseképpen. Nyugdíjas éveit Lakócsán töltötte. 2010. április 14-én hunyt el.

 

 

 

 

Kép

GULYÁS JÓZSEFNÉ

tanítónő

 1949-ben született Felsőszentmártonban, leánykori neve: Győrvári Ibolya. Az általános iskola alsó tagozatát szülőfalujában járta, majd Sellyére költöztek, itt fejezte be alapfokú tanulmányait. A pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban érettségizett. 1969–ben ment férjhez és ugyanebben az évben kezdett dolgozni a lakócsai általános iskolában. Eleinte képesítés nélküli nevelőként alkalmazták, 1969-ben diplomázott tanító szakon. Pályája során főleg felső tagozatban tanított matematikát, orosz nyelvet, fizikát és ének – zenét. A 70-es és a 80-as években kórusvezető volt. Az utóbbi években alsó tagozatban tanított és napközis nevelő volt.  2007-ben ment nyugdíjba az első munkahelyéről. Nyugdíjasként leginkább annak örül, hogy unokájával több időt tölthet. Jelenleg Barcson él férjével. Lánya  - Tünde - szintén tanárnő.

 

 

 

 

 

 

Kép

VILLÁNYI JÓZSEFNÉ

óvópedagógus

 

Villányi Józsefné (Tetica) 1948. június 9-én született Tótújfalun, leánykori neve Jankovics Magdolna. 1966-tól Lakócsán, az akkori Községi Közös Tanácsnál dolgozott előadóként nyolc éven át. 1975-ben nyílt meg a nemzetiségi napköziotthonos óvoda Lakócsán, melynek a kezdetektől fogva vezetője volt. 1980-ban diplomázott a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézetben horvát szakos óvópedagógusként. Pedagógusi pályájának 31 éve alatt számos horvát anyanyelvi rendezvényen, bizottságban képviselte a Dráva menti horvátságot, ez idő alatt vagy ötszáz óvodást nevelt egészen 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig. Mindegyikük a mai napig emlékszik, milyen tekintéllyel bírt.  Jelenleg Lakócsán él és a családi vállalkozásukban tevékenykedik aktívan.

 

 

 

 

 

 

Kép

            MIÁTOVICS ANASZTÁZIA

                         tanítónő

 

 

Miátovics Anasztázia 1936. november 8-án született egy Baranya megyei faluban, Nagykozáron. Szülei Miátovics Mátyás és Zsuppán Mária voltak. Testvérei József és Mária. A budapesti szerbhorvát tanítóképző gimnáziumot 1955-ben végezte, ezután Lakócsán, az általános iskolában kezdett dolgozni. Harminchat évet tanított intézményünkben. 1974-ben Miniszteri Dicséretben részesült. 1991-ben ment nyugdíjba, azután újabb feladatot kapott: meghívták a nagyatádi menekülttáborba dolgozni. Nagyon szerette ezt a kihívást is. 1994-98 között tanította a háború elől menekült boszniai és horvát gyerekeket. Életre szóló öröm volt számára találkozni Diana hercegnővel Nagyatádon, erről az élményéről egy országos hetilapban is beszámolt. A nagyatádi évek után visszakerült szülőfalujába, Nagykozárra, ahol hat évet töltött el.  2004. december 20-án ott hunyt el.

 

 

 

 

Kép

                  BÖDŐ ISTVÁNNÉ

 

                         tanárnő  

 

1943. október 4-én született Kétújfalun. Leánykori neve Keresztes Mária. Szülei Keresztes Imre hivatalsegéd és Szeifer Julianna háztartásbeli. A második világháború idején Kálmáncsa Emlékmajorba költöztek, ahol édesapja desztillálóként dolgozott. Kálmáncsán kezdte általános iskolai tanulmányait, az utolsó két évet Kastélyosdombón járta. A gimnáziumot Szigetváron kezdte járni majd Barcson érettségizett kitűnő eredménnyel. 1963-tól 1997-ig dolgozott a lakócsai általános iskolában, ez volt az egyetlen munkahelye egész pályáján. 1969-ben ment férjhez. 1977-ben született gyermekük neve István Jácint. Eleinte képesítés nélküli nevelőként alkalmazták, 1968-ban diplomázott a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar – történelem szakán. A hetvenes évek közepén pár évig igazgatóhelyettes is volt. A 34 év alatt munkája meghatározó volt az iskola és Dráva mente életében. 1969 és 1977 között a művelődési otthon igazgatója és a Dráva együttes egyik irányítója volt, melyet - többek között - a Zágrábi folklórfesztiválra is elkísért. Jelentős helytörténeti, néprajzi gyűjteményt hagyott az iskolára. Lakócsa falukrónikáját is megírta 1973-ig, publicisztikai munkái többször megjelentek.  2006-ban a lakócsai horvát önkormányzat elismerte a horvátságért végzett odaadó tevékenységét. 2008. január 28-án hunyt el.

 

 

Kép                               VUCSETÁNÉ BAKÓ ILONA   tanárnő

 

 

 

 Zádorban született 1946. május 12-én. Édesapja korai halála miatt egy ideig édesanyja nevelte. Az általános iskolát szülőfalujában és Barcson járta. A szigetvári gimnáziumban érettségizett 1964-ben. Ugyanebben az évben került Lakócsára képesítés nélküli nevelőként. Később diplomázott magyar szakon Pécsett. 1975-ben ballagó osztálya volt, 1977-től 1996-ig igazgatóhelyettesi pozícióban dolgozott. 1978-ban hunyt el első férje, Sandó Károly, majd 1980-ban férjhez ment Vucseta Istvánhoz. Az 1981/82-es és az 1991/92-es tanévekben megbízott igazgatónak nevezték ki.  Pályája során főleg magyar nyelv és irodalmat valamint oroszt és rajzot tanított.Kollegái precízségére, kedvességére emlékeznek, diákjai tekintélyére, szigorára és igazságosságára. 1996 januárjában hunyt el 

 

 

 

Kép

                            PETÉNYI ANTAL  tanító úr

 

1938-ban született Baján. Szülei Petényi Antal vasutas pályaőr, édesanyja Cindrity Mária háztartásbeli voltak.

 

Bácsalmáson nevelkedett, a horvát tanítási nyelvű általános iskolát itt végezte el. 1953 és 1957 között járt a budapesti szerbhorvát tanítóképző gimnáziumba, 1958- ban szerzett  oklevelet.1957- ben gyakorló tanító lett Potonyban, ugyanebben az évben Lakócsára kerül. 1959 – ben nősült, fia 1963 – ban született. 1984-ig dolgozott a lakócsai általános iskolában. 1971 – 73-ig igazgató is volt, javarészt a felső tagozatban tanított főleg horvátot, testnevelést. Jelentős sporteredményeket ért el a tehetséges  lakócsai  diákokkal. 1984 – től a barcsi I. sz. általános iskolában dolgozott mint tanító és napközis nevelő. 1989 – től a barcsi Szivárvány iskolához szerződött, 1998-ban innen ment nyugdíjba. 2006 szeptemberében hunyt el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ijoka.jpg

 

 

 

 

 

JOKA BUNJEVAC ravnatelj, profesor

 

 

 
Rodio se u Novom Selu 11-og listopada 1945. g. od oca Vendela Bunjevaca i majke Mande Veriga. Roditelji su mu bili zemljoradnici. Osnovnu školu do petog razreda je pohađao u rodnom mjestu a zadnje tri godine u ondašnjoj  srpskohrvatskoj osnovnoj školi u Pečuhu. Između g. 196o i 1964 se školovao u tzv. srpskohrvatskoj gimnaziji u Budimpešti a poslije mature morao je početi raditi jer njegovi roditelji nisu mogli dalje financirati njegovo školovanje. U to vrijeme je svirao i plesao u legendarnom podravskom ansamblu Drava. Kasnije je studirao na VNŠ u Pečuhu zatim na ELTE  u Budimpešti i postao srednjoškolski profesor srpskog i hrvatskog jezika i književnosti. U lukoviškoj osnovnoj školi je počeo raditi 1983. g. gdje je učio prvenstveno hrvatski i tjelesni odgoj.  Prvi period kada je Joka Bunjevac postao ravnatelj naše ustanove je trajao od g.1989 do 1992. a drugi od g.1998 do 2oo6 do njegovog umirovljenja. Tijekom ovih godina je oživio vezu s našom bivšom zbratimljenom školom u Gradini iz Hrvatske. U to doba je počela raditi i muzička sekcija u školi. Mnogo djece je tada naučilo svirati harmoniku i tamburicu od njega, vodio ih na različite nastupe. Pod njegovom vodstvom je počela svoj rad i školska plesna grupa.
Od g. 1964 je postao član tzv. Saveza Južnih Slavena u Mađarskoj čak do g.1989 kada se organizirao Savez Hrvata. Između g. 2oo2 i 2oo6 su ga izbarali za zastupnika u Hrvatsku Državnu Samoupravu. Na početku svojeg drugog perioda ravnateljstva je osnivao Zajednicu Podravskih Hrvata koja je pod njegovom predsjedništvu pomagala sva naselja u Podravini na svakoji način. Preminuo je 12. svibnja 2012.g. u Lukovišću.
 

 

 

 

igeo.jpg

 

GEOSITS ISTVÁN igazgató

A Vas megyei Szentpéterfán ( Petrovo Selo) született 1929. július 25-én. Édesapja Geosits Ferenc, édesanyja Szoldátits Anna voltak. Négyen voltak fivérek, közülük hárman lettek pedagógusok. Elemi iskolába Beremendre, majd Felsőszentmártonba járt. 1940-től a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanulója, 1949-ben szerez tanítói diplomát Pécsett. Egy évet Berzencén tanított, majd 1950-től Potonyban lett iskolavezető tanító, kulturális igazgató, közben 1953-ban Budapesten szerez horvát szaktanítói képesítést. 1973-ig dolgozott a potonyi általános iskolában, ettől az évtől 1977-ig a körzeti lakócsai általános iskola igazgatója lett először másodszor 1982-től 1989-ig, nyugdíjba vonulásáig. Nyugdíjas éveit Potonyban, Barcson illetve – jelenleg is - Felsőszentmártonban tölti. 2009-ben átvehette aranydiplomáját. 

Kétszer volt nős, három leánygyermeke született.   Elhunyt Felsőszentmártonban 2018. április 8-án.

 

 

 

 
 

 


Statisztika

Online: 1
Összes: 83232
Hónap: 232
Nap: 13